Váratlanul ért a gazdasági válság. Akkor vettem észre, mikor múlt ősszel hirtelen nagyot ugrott az euró árfolyama. A hivatalos román médiában semmi jele nem volt ennek, sőt, a gazdaság "rotyogott" ("economia duduie"). Azután akadtam rá olyan blogokra, ahol az író/hozzászólók állítólag már jó előre figyelmeztettek arra, hogy ami Amerikában elkezdődött, bennünket sem fog elkerülni. Akkoriban hivatalosan még mindig csak arról volt szó, hogy ha nem is fog elkerülni, de sokkal könnyebben átvészeljük az egészet. Aztán lassan az lett belőle, hogy mégis szükséges lett a nagy kölcsön, legutóbb pedig hatalmas gazdasági visszaesést kellett elkönyvelni (hatalmas főleg a tavalyi magas pozitív érték után).
Az utóbbi napok/hetekben a hivatalos médiában enyhe optimista hangvétel kezdett helyet kapni. Azok, akik előre figyelmeztettek a válságra (de hivatalosan nem jutottak szóhoz), most a második szakaszról beszélnek, nem pedig a válság végéről. Ezt jellemezné
- a lakásárak további csökkenése (jelenleg a piac be van fagyva, senki sem vásárol ingatlant)
- a munkanélküliség növekedése
- az infláció
Állítólag a relatív stabil árfolyamunk annak köszönhető, hogy hátra van még az ősszel az elnökválasztás. Azután viszont jöhet az özönvíz.
A megtakarított pénz euróban való tartása sem biztos, hogy megoldást jelent az infláció ellen, mivel az argentin válság (lásd a wikipédián) idején a kormány egyik napról a másikra eltörölte a valutában létező összegeket, átváltva azokat, önkényesen megszabott árfolyamon, hazai pénznemre. Nagyobb pénzügyi biztonságot nyújtana az alapanyagokba való befektetés (arany, réz, kőolaj - Kína jelenleg az ilyen készleteit duzzasztja), amihez viszont tőzsdei ismeret kell s ez az átlagembertől távol áll. Akinek viszont legalább egy kis zöldségeskertje van s meg is tud termelni benne ezt-azt, az jól járt.
Ez lenne a sommája a keresztül-kasul való olvasgatásomnak.
Címkék: gazdaság, válság