A világ eseményei

Az NLP/RMDSz által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt megszavazták (254/176 arányban), így a kormány megbukott.
Ez az első eset, hogy egy román kormány bizalmatlansági indítvany által bukik meg.

A miniszterek ideiglenesen tisztségükben maradnak, amig új kabinet nem lesz jelölve és megszavazva. Ebben a helyzetben a kormány nem adhat ki sürgősségi rendeleteket (ahogy eddig több esetben gyakorolta).

Azonnali következmények :

• a lej gyengülése
• nem lesz kész időben a jövő évi költségvetés
• nem lesznek befektetések
• elszalaszthatjuk a kölcsön következő részletét

Címkék: belpol

Hamarosan megtudjuk. Addig is, lehet tippelni.

Címkék: belpol

A hotnews-os cikk kommentjeinek nagy többsége zúg a felháborodástól. De nem ez a mérvadó, sokkal inkább az amerikai sajtó, amelyik csak áll és bámul - még a baloldaliak is.
Tényleg, Nelson Mandela-hoz képest mivel érdemelte ki ?
UPDATE : Egy érdekes, tényeken alapuló cikk a hotnews-on : Nobelix Obama si pacea de la Oslo
Idézet :

"potentialul realitatii si imaginea conteaza mai mult decat realitatea insasi si actualitatea ei."

Címkék: amerika, Nobel

"Herta Müller romániai születésű német írónő az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettje. Román irodalomtörténészek szerint a díj Romániáé is, annak ellenére, hogy Müller Ceausescu diktatúrája elől menekült Németországba a nyolcvanas évek végén" (MR1-Kossuth Rádió)

Az írónő a bánsági Nitzkidorf/Niczkyfalván született, Temesváron járta az egyetemet.

Egy elmélet szerint a Földön élő bármely két ember között legfeljebb 5 ismerősnyi távolság van, vagyis bárkiről elmondhatom, hogy az ismerősöm-ismerőse-ismerőse-ismerősének az ismerőse. (Matematikailag ez azt jelenti, hogy az embereknek átlag 92 ismerősük van, ami nem is sok - lásd a szociális hálózatokat).
Ezzel az esettel viszont most már elmondhatom, hogy csak 3 ismerősnyi távolságra vagyok egy Nobel díjastól (egyik kolléganőm anyósa ismeri). Nem mintha ez büszkeségre adhatna okot.

Címkék: irodalom, Nobel

A Román Nemzeti Bank élén változatlanul Mugur Isarescu fog állani újabb 5 évig. Meglepetés viszont, hogy az egyik alkormányzói tisztséget Bogdan Olteanu politikus (Nemzeti Liberális Párt) kapta meg, akinek semmilyen tapasztalata nincs ezen a téren. Nemzetközileg elismert közgazdászokat félretettek (pl. Daniel Daianu) az elpolitizált választásokon.

Címkék: gazdaság, Románia

A lisszaboni szerződés elfogadásáért történő tegnapi, második népszavazáson az írek 67,13%-a szavazott "igen"-nel.

"A Lisszaboni Szerződést 2007. december 13-án írták alá Lisszabonban (mivel Portugália volt a Tanács soros elnöke), és a tervek szerint 2008 végéig az összes tagállamban ratifikálni kellett volna, hogy a 2009-es európai parlamenti választások előtt érvénybe léphessen. Azonban a szerződést a 2008. június 12.-i népszavazáson elutasították az ír választópolgárok. Ezután az EU vezetői úgy döntöttek, hogy 2009. október 2-án megismétlik a referendumot, emellett garanciákat adnak Írországnak az adópolitika nemzeti szuverenitásának, a hagyományos ír semlegességnek, valamint az „etikai” (családjogi, oktatási, vallási, stb.) kérdések kapcsán." (wikipedia)

A tagállamok közül csak Írország szervezett népszavazást, alkotmánya alapján. A többi államban általában a Parlament döntött a szerződés elfogadásáról. Például Romániaban 2008 február 4.-én szavazott erről a Parlament, az arány 387 "igen", 1 "nem" és 1 tartózkodás volt.

Előzmények: eredetileg egy Európai Alkotmány elfogadásáról volt szó, amit minden államnak ratifikálnia kellett volna, mielőtt életbe lép. Csakhogy :

"Ez minden országban mást jelentett, függően hagyományaitól, alkotmányának előírásaitól, és a politikai szándékoktól. Az Alkotmányt 2005-ben a népszavazás formáját választó Franciaország és Hollandia visszautasította. Miközben a tagországok többsége - parlamenti úton - ratifikálta az okmányt(bár Spanyolország és Luxemburg népszavazáson hagyta jóvá), a ratifikációhoz szükséges lett volna minden tagállam hozzájárulása, ezzel világossá vált, hogy nem tud életbe lépni. Ezután az EU vezetői egy időre pihentették az ügyet, és átgondolták a "hogyan tovább" kérdését. Ez végül a tervezett Európai Alkotmány kudarcát jelentette."

A "hogyan tovább" végül ezt a lisszaboni szerződést jelentette, ami gyakorlatilag szinte ugyanaz, mint az eredetileg elutasított európai alkotmány. Erről viszont már csak Írország tartott népszavazást és második nekifutásból sikerült is megszavazni.

Érdekes, hogy sokkal kevesebb szó esik erről a világhálón, mint ahogy az ember elvárná. Egy esszé a szerződésről egy fórumon található.

Címkék: EU, külpol