A világ eseményei

Görögország problémái kapcsán azon kezdenek gondolkozni az európai vezetők, hogy kétszintűvé alakítsák az Uniót. Lennének benne első és másodrangú tagországok. Még nem világos, hogy ez konkrétan mit jelentene, viszont az eléggé, hogy kik hova tartoznának.

Egy másik emlegetett ötlet szerint a gazdaságilag erősebb államok (főként Németországról lenne szó) felhagynának az euró használatával és visszatérnének egy saját pénznemhez, amit nem gyengítenének az ilyen negatív események.

Miután egy ideig az egyesülés, központosítás volt a trend (és a multinacionális cégek esetében még mindig ez megy), úgy tűnik, mintha politikailag már ez nem lenne annyira kívánatos, főleg, mivel politikai szinten ezt nem is olyan könnyű megvalósítani.

Miután sokan azt mondták, Romániának semmi esélye sincs olyan fontos Európa-biztosi posztot elnyerni, mint a mezőgazdasági tárca, november 27.-én mégis a román Dacian Cioloş-t (ro.wiki, en.wiki) jelölte Manuel Barroso.

2007 október - 2008 december között mezőgazdasági miniszter volt a Tariceanu kormányban.

Büszkélkedhetnek a Szilágyságiak, mert Cioloş Zilahon született és a Szilágysomlyó-i mezőgazdasági líceumba járt (ki tudja, talán még róla fogják elnevezni valamikor...).

A lisszaboni szerződés elfogadásáért történő tegnapi, második népszavazáson az írek 67,13%-a szavazott "igen"-nel.

"A Lisszaboni Szerződést 2007. december 13-án írták alá Lisszabonban (mivel Portugália volt a Tanács soros elnöke), és a tervek szerint 2008 végéig az összes tagállamban ratifikálni kellett volna, hogy a 2009-es európai parlamenti választások előtt érvénybe léphessen. Azonban a szerződést a 2008. június 12.-i népszavazáson elutasították az ír választópolgárok. Ezután az EU vezetői úgy döntöttek, hogy 2009. október 2-án megismétlik a referendumot, emellett garanciákat adnak Írországnak az adópolitika nemzeti szuverenitásának, a hagyományos ír semlegességnek, valamint az „etikai” (családjogi, oktatási, vallási, stb.) kérdések kapcsán." (wikipedia)

A tagállamok közül csak Írország szervezett népszavazást, alkotmánya alapján. A többi államban általában a Parlament döntött a szerződés elfogadásáról. Például Romániaban 2008 február 4.-én szavazott erről a Parlament, az arány 387 "igen", 1 "nem" és 1 tartózkodás volt.

Előzmények: eredetileg egy Európai Alkotmány elfogadásáról volt szó, amit minden államnak ratifikálnia kellett volna, mielőtt életbe lép. Csakhogy :

"Ez minden országban mást jelentett, függően hagyományaitól, alkotmányának előírásaitól, és a politikai szándékoktól. Az Alkotmányt 2005-ben a népszavazás formáját választó Franciaország és Hollandia visszautasította. Miközben a tagországok többsége - parlamenti úton - ratifikálta az okmányt(bár Spanyolország és Luxemburg népszavazáson hagyta jóvá), a ratifikációhoz szükséges lett volna minden tagállam hozzájárulása, ezzel világossá vált, hogy nem tud életbe lépni. Ezután az EU vezetői egy időre pihentették az ügyet, és átgondolták a "hogyan tovább" kérdését. Ez végül a tervezett Európai Alkotmány kudarcát jelentette."

A "hogyan tovább" végül ezt a lisszaboni szerződést jelentette, ami gyakorlatilag szinte ugyanaz, mint az eredetileg elutasított európai alkotmány. Erről viszont már csak Írország tartott népszavazást és második nekifutásból sikerült is megszavazni.

Érdekes, hogy sokkal kevesebb szó esik erről a világhálón, mint ahogy az ember elvárná. Egy esszé a szerződésről egy fórumon található.

Az Európai Parlament ma újabb 5 éves mandátumra választotta José Manuel Barrosót az Európai Bizottság elnökévé. Ellenjelölt nem is volt.

A portugál politikus 53 éves, az Európai Néppárt alelnöke.

A wikipédia szerint fiatal korában egy maoista ifjúsági szervezetet vezetett.